A vállalatok közti e-kapcsolatok fejlesztésére 2004 és 2006 között rendelkezésre álló 2 milliárd forint körüli összegből eddig a támogatható pályázatokon keresztül mindössze 674 millióra volt igény. A B2B-piac gyakorlatilag stagnál, viszont megmozdult az SFA piaca, ami az ipari PDA-k piacára is kihathat (l. Hopp és kopp címĹą cikkünket).

A külföldi B2C- és B2B-piac, valamint az online aukciók világáról az elsősorban a külföldi, kiemelten az amerikai piacot ismerő Szabó Katalin professzor asszonytól érdeklődtünk, aki elsőként az e-businessre alkalmas termékek, szolgáltatások sajátosságait és e kereskedelmi modell térhódításánák változásait ismertette.

Információfüggő értékesítés

Ma már a piac alakulása, az értékesítések száma is azt igazolja, hogy a termékek, szolgáltatások „informatizálhatóságának" foka információtartalmuk függvénye. Az utazási portálok sikere jó példa erre. „A jól menedzselt utazásokat kedvelők szívesen veszik igénybe – kiemelten az utak kiválasztásához – a repülőjegyektől a szálláshelyeken keresztül a múzeumok nyitva tartásáig nagy mennyiségĹą információt kínáló online utazási irodák szolgáltatásait." A fizikai termékek jellemzői nehezebben informatizálhatók, ám a könyvek ugyancsak az e-kereskedők kedvencei. A szerző, a cím és a kiadó mellett a szerző életrajzától korábbi munkáin keresztül a kiadó kínálatáig, a hasonló tematikájú mĹąvek gyĹąjteményét is beleértve, komoly, a virtuális bolt értékét növelő információtömeg állhat rendelkezésre, amellyel az egyedileg testre szabott igények is kielégíthetők (ld. az Amazon.com, idehaza pedig a bookline.hu sikertörténetét). A felsoroltakon túl az olvasói véleményeknek és a kritikáknak is helyük van az e-könyvesboltban. Az interneten keresztüli értékesítés sikerét tehát elsősorban a termék, a szolgáltatás fizikai és információtartalmának aránya – utóbbiba a járulékos információkat is beleértve – határozza meg. „Kivételek is akadnak – teszi hozzá Szabó Katalin –, mint például a megjelentetett információk sokasága alapján könnyen összehasonlítható, a virtuális piacon igen keresett használt autók."

Közel a távol

Az e-kereskedelem térhódításával a korábbi kereskedelmi formációk közül, abba mintegy beolvadva, a professzor asszony szerint elsősorban a közvetítő jellegĹą, hagyományos külkereskedelem szorul háttérbe. Az új kereskedelmi csatorna alkalmazásával elhagyható az időt rabló, a távolság függvényében kisebb-nagyobb kiadással járó utazás. Többfajta kommunikációs csatorna (video- vagy telefonkonferencia stb.) is kínálkozik a tárgyalások lebonyolításához, s a termékről, szolgáltatásról ugyancsak számtalan formában állhat rendelkezésre információ. „A folyamatban csak az áru szállításának elektronizációja hibádzik, de az informatikát, a kommunikációs csatornákat használva ennek útja is optimalizálható, illetve nemzetközi hálózatokkal üzletelve komoly költségcsökkenéssel járhat a termék helyett az információ utaztatása" – véli a professzor asszony. „A fizetés fakultatív módon az online-tól, az utánvétig számos formában történhet. Egyes szolgáltatások esetében tehát akár a folyamat egésze elektronizálható, de elterjedtebb a többcsatornás értékesítés. Itthon például a korábban csak bolti terjesztésben részt vevő Alexandra kiadó az internetes kereskedelem egyik nagyágyúja, de ennek fordítottjára, internetes kereskedők boltnyitására is akad példa. Mindez termék-, szolgáltatás- és környezetfüggő."

Piacterek, árverések

Nyugaton és Amerikában a hazainál magasabb szinten mĹąvelik az e-kereskedelmet. Például felkapottak az online árverések, amelyeken a végrendelettől a virágokon át a használt ruhákig mind több extrém szolgáltatásra, termékre licitálhatunk.

Egyaránt hódítanak a vertikális, pl. autóalkatrészekre szakosodott és az eBay-szerĹą, horizontális piacterek, de a vállalatok egymás közti partner- és ügyfélkapcsolata is jóval nagyobb mértékben elektronizált, mint a hazai – hívja fel a figyelmet a különbségekre Szabó Katalin. Angliában a mind inkább tért hódító, zenét, mĹątárgyakat, könyveket stb., vagyis jogdíjas szellemi és fizikai termékeket, szolgáltatásokat magában foglaló kreatív ipar is – kiváltképp az export terén – az e-kereskedelmet részesíti előnyben. Az elektronikus kereskedelem arányának kiszámítása azonban eltér a hagyományosan megszokottól: a jutalék, nem pedig az áruforgalom mérésén alapul. Így például az eBayre belépve a számítás alapja az igénybe venni kívánt szolgáltatás arányában fizetett belépési díj, ezért a kereskedelmi tortából szakított, a felmérésekben szereplő százalékérték a piactér által nyújtott szolgáltatásra és nem a tényleges áruforgalomra érvényes. A statisztikai anomáliák miatt tehát a valós adatok nem ismertek, de Szabó Katalin úgy véli, hogy Amerikában a hivatalos 1,6 százaléknál nagyobb arányban vesznek részt a kereskedelemben a piacterek. „Ezen a csatornán nem mindig értelmezhetők a klasszikus kereskedelem mértékegységei (pl. zeneletöltésnél, MP3-nál a darabszám), az e-kereskedelem valós nagyságrendjének meghatározásához újakat kellene bevezetni."

Gátfutás buktatókkal

Nem mehetünk el szó nélkül a terjedés gátját képező tényezők mellett sem. Közöttük – kiemelten az e-export, a külföldi e-kereskedők viszonylatában – a bizalomhiány áll az első helyen, s az elektronikus fizetés iránti bizalmatlanság is hátráltató erő. Szabó Katalin az emberi reakciók ellentmondásosságára hívja fel a figyelmet. „Tanulmányokkal megerősített megállapítás, hogy a csalási módozatok kiötlésére rendelkezésre álló rövid idő miatt a legújabb fizetési megoldások a legbiztonságosabbak, az utca embere azonban ezt fordítva gondolja, és eszerint is cselekszik. Ám az eladói oldalon sincs töretlen bizalom – ahogy ezt az Amerikából számĹązött Visa példája is bizonyítja. A külföldről történő e-vásárlást követő hosszadalmas kiszállítási idő bizalomcsökkentő volta a már említett megoldásokkal, pl. az országokon keresztülnyúló kereskedelmi hálózatokkal ellensúlyozható."

A vállalatok közti elektronikus kereskedelem hazánktól nyugatra és Amerikában elsősorban a nagy autóipari cégek körében hódít, a beszállítók versenyeztetésében van jelentős szerepe. A kiskereskedelmi e-hálózatok is komoly forgalmat generálnak, és az infrastrukturális változások is gyorsak. Gazdaságtalanságra hivatkozva alig két év alatt több szolgáltató is beszüntette betárcsázós internetszolgáltatását. A széles sávú szolgáltatásoknál az utóbbi időben tapasztalt árrobbanás nálunk is hasonló átalakulásokhoz vezethet.

Hazai B2C-éllovasok

Az „új gazdaság" magyarországi hajtóerejének az e-kereskedelemhez szükséges infrastruktúrával gyakorlatilag már 2004-ben kivétel nélkül rendelkező idegenforgalmi portálok, cégek számítanak.

Beindult az online aukciók piaca is. Alig több mint egy évvel indulása után a Sanoma Payback Kommunikációs Kft. által üzemeltetett TeszVesz online aukciós portál regisztrált felhasználóinak száma elérte a 100 ezer főt. Jelenleg 80 ezernél több aukcióra lehet licitálni, és a kínálat napról napra bővül; egy átlagos napon 15 ezer új aukció kerül fel az oldalra.

A Vatera.hu regisztrált felhasználóinak száma márciusra 150 ezer fölé emelkedett, 200 ezer különböző termékre lehetett licitálni, a napi átlagos feltöltés 25 ezer körüli, az oldal napi letöltése 1,4 millió körüli. Nem konkurálhatunk persze az évek óta mĹąködő nyugati és amerikai portálokkal, de a fenti számok mutatják, hogy itthon is tagadhatatlanul megnőtt az érdeklődés az online aukciós piacok iránt.

Az elektronikus könyvkereskedelem szintén virágzik. Tavaly a 2001-ben antikváriumként indult, de ma már régi és új könyveket egyaránt forgalmazó, 2006-ra 1,5 milliárd forint bruttó árbevételt tervező bookline.hu lett az év internetes kereskedője (míg az év legígéretesebbje a borkereskedelmi profilú bortarsasag.hu), de a Szabó Katalin által már említett, hagyományosan is forgalmazó Alexandra kiadó szintén szép teljesítményt ért el, és ígéretes jövő elé néz.

Olcsó és kényelmes

Az online pénzintézeti piac ugyancsak felpörgött. A tíz legjelentősebb hazai bank egy kivételével nyújt ügyfeleinek internetes szolgáltatásokat, de már a sorból hiányzó K&H is a célegyenesbe ért. Tavaly a banki ügyfelek körében jelentősen megugrott az online tranzakciós lehetőségek használata, és a kedvezményes feltételekkel kínált e-számlák is mind népszerĹąbbek. Csökken – a CIB Banknál és a Citibanknál ma már csupán mintegy 10 százaléknyi – az offline tranzakciók aránya az internetesek javára, s ez utóbbiaknál a tranzakciószám is magasabb, így a bankok stratégiai fejlesztéseinek súlypontja az internet- és a telebanking irányába tolódik el.

Az OTP Bank Rt. elektronikus szolgáltatásaira (a telebank is ide tartozik) szerződöttek száma mára meghaladja az egymilliót, azaz a lakossági folyószámlával rendelkező ügyfelek egyharmada rendelkezik OTPdirekt-megállapodással. Tavaly 30 százalékos volt a bővülés, ezen belül 50 százalékkal növekedett a mobilbanki szolgáltatást igénybe vevők száma. Az Ersténél a telebankon keresztül indított eseti megbízások száma 160, a netbanki tranzakcióké 260 százalékkal emelkedett. (A százalékos arányok csalókák, nagy ügyfélszámnál az alacsony százalékérték több felhasználót jelenthet, mint kicsinél a kétszer akkora arányú növekedés.)

Az MKB Banknál a magánszemély ügyfelek a hálón indítják eseti átutalásaik csaknem felét, a vállalatoknál ez az arány 75 százalék.

Legtartózkodóbbak a Budapest Bank (BB) magánügyfelei, csaknem kétharmaduk „hagyománytisztelő".

Nő a kedvezményes – esetenként, így a CIB Banknál egészében, máshol részlegesen ingyenes – tranzakció- és havidíj ellenében igénybe vehető elektronikus számlacsomagok iránti kereslet is. Az elsőként hat éve az OTP-nél bevezetett szolgáltatást igénybe vevők száma ma már meghaladja a 64 ezret.

Tedd a kosárba!

2005-ben a kereskedelem szereplőinek egyharmada rendelkezett internetes honlappal, a kiskereskedelmi egységek egyötödének volt saját weboldala. A honlappal rendelkező kiskereskedők valamivel több mint fele biztosít vásárlási lehetőséget az internetes oldalát felkeresőknek, azaz a hagyományos kiskereskedelmi egységek 10 százalékánál van mód internetes beszerzésre.

A termékekkel kereskedők az online értékesítés tekintetében visszafogottabbak – s így az eredményeik is – a szolgáltatásokat kínáló e-vállalkozásoknál. A jellemzően kiskereskedelmet folytató Tesco például az anyaországgal ellentétben a mai napig nem mĹąködtet online boltot. A fenti megállapítás azonban kínálatfüggő, így a könyvek idehaza is jól vizsgáznak, míg az online világban otthonosabban mozgó országokban elterjedt használtcikk e-kereskedelem Magyarországon még nem talált magára, sem gazdára. Itt a szolgáltatások piacával ellentétben nem elektronizálható a folyamat egésze, hiszen közbeékelődik a szállítás, valamint a fizetés is „necces". Így amíg a szolgáltatás – kiemelten, ha elektronikus aláírással „megpecsételhető" – a regisztrációt és a szerződés aláírását követően gyakorlatilag azonnal érvénybe léphet, a termék kézbe vételére a hagyományos bolti vásárlással szemben akár néhány napot is várni kell.

A jelentősebb hazai informatikai vállalkozások közül a HP több éve nyitott online boltot, néhányuk nevéhez pedig e-piacok kötődnek. A kizárólag online módon árusító webhelyek gyakran más, a kínálattal összefüggő portálokról is elérhetők. A mĹąszaki áruházként mĹąködő, az e-kereskedelem minden szabályának eleget tevő, rendeléskövetést, áruhitel-lehetőséget is kínáló s a leértékelt áruknak külön oldalt nyitó eBolt például az informatikai és telekommunikációs hírportálként mĹąködő Prím Online-ról szintén elérhető, de a gépbolt.hu és a hwsw.hu is támogatja egymást. Más esetben csak kóstolót kap a látogató, a szakmai hírportálok esetében a saját vagy egy támogatott internetes bolt kínálatából.

A fizetés az internetes üzlet egyik sarkalatos pontja, itt gyakorlatilag behozhatatlan a bankok számlavezetéssel nyert előnye. Még ma is a biztonságosnak vélt utánvét a leggyakoribb. Léteznek a potenciális negatív következményekre figyelmeztető, illetve az e-üzletelés szabályait ismertető hivatalos és félhivatalos portálok, de nem hívják fel eléggé magukra a figyelmet, így látogatottságuk valószínĹąleg jóval kisebb, mint egy-egy felkapottabb e-bolté.

Infót a weben, autót a kereskedésben

Ha az internetezők és a neten vásárlók teljes létszámát nézzük, a világháló ma még inkább az információszerzés eszköze, a vásárlások jelentős hányada a hagyományos üzletekben realizálódik. Kiemelten igaz ez pl. az autókereskedelemre, amelyhez előzetesen az emberek mérhető százaléka tájékozódik a neten, míg az autójukat a neten megvásárlók aránya gyakorlatilag nem kimutatható. Ugyanakkor szaporodnak a kínálatukat több csatornán – így online úton és hagyományos kereskedelmi egységekben is – értékesítő vállalkozások.

Jól ráérezve az internetfelhasználók igényeire, egyre több portál kínál összehasonlítási lehetőséget és tesztet árucikkekre és szolgáltatásokra (pl. biztosításokra).

Félelem és bizalmatlanság

A kkv-k idegenkedésére az e-kereskedelemtől az EU is felfigyelt. A bizalom növelése érdekében a nemzetközi jogszabályok közös megvitatását kezdeményezte a tagállamokkal, s az említett formációk gazdasági előnyeinek népszerĹąsítése és a tisztességes kereskedelem alapelveinek tiszteletben tartása érdekében is lépni próbál. A bizalomnak számtalan oldala van, így a piacterek koncepciójába vetett bizalom mellett többek között az apró betĹąs szöveg (rejtett szabályok) csapdájának elkerülése, a piactér szabályai, az e-kereskedelem alapjául szolgáló technológia biztonsága, a vevőkre és az eladókra vonatkozó információk elérhetősége mind ide tartozik.

A bizalom hiánya azonban, bár fontos tényező, nem az egyetlen oka a kkv-k húzódozásának. Számukra a tenderek méretei miatt az elektronikus aukciókon, piactereken való részvétel is gondot jelent, mivel a nagy mennyiségĹą szállításhoz korlátozottak a lehetőségeik, amire a közbeszerzési eljárásoknak figyelemmel kellene lenniük. Pszichológiai okok szintén visszatarthatják őket a korszerĹąbb elektronikus piacok használatától, amilyen például az internet anonimitásától való félelem.

Az okok között szerepel, hogy a kkv-k figyelmét elsősorban a közvetlenül előttük álló problémák kötik le, ezért a nem azonnali haszonnal kecsegtető üzletekbe vonakodnak befektetni. Ám ha mégis, csekély a megvalósításhoz rendelkezésükre álló alkalmazáskínálat, drágák számukra a tanácsadók. Az e-üzlet méretfüggő gazdaságossági tényezői a nagyobb cégeket hozzák előnyös helyzetbe, és ezáltal a másik oldal kifejezetten hátrányba kerülhet. A kkv-k nem érvényesíthetik saját szabályaikat, a technikai támogatás költsége pedig többé-kevésbé méretfüggetlen. Ahol a nagyvállalatoknak csak egy megoldásra van szükségük, a több nagyvállalattal való kapcsolattartás a kicsiktől esetleg több rendszer bevezetését igényelheti.

A B2B-kereskedelmi platformok és konkrétan az e-piacok használatának ösztönzése mellett tehát a szabványok, a megfelelő szoftverek, a tájékoztatás, valamint a nemzeti és uniós jogalkotás terén vannak még az EU-nak teendői – és persze Magyarországnak is.

***

eBay

Az ACNielsen piackutató intézet februári tanulmánya szerint az eBay árverési portál az utóbbi években hozzávetőlegesen 170 ezer EU-polgár fő vagy részleges bevételi forrásává vált. Regisztrált tagjainak száma – közük az árverésekből profitálni kívánó kis- és középvállalatokkal – az utolsó 12 hónapban Európában 25 százalékkal bővült, és felhasználóinak száma is meghaladta az 50 milliót. A tavalyi esztendő utolsó negyedévében az aukciós ház az előző évinél 3 százalékkal nagyobb, több mint 44 milliárd dolláros árucsere-forgalmat bonyolított le.