Chipre magyar! - Kulcs az elektronikai ipar élvonalához

A Mentor Graphics elektronikai tervezőlaboratóriumot nyit a BME-n, és több mint 20 millió dollár értékű elektronikai tervező (EDA) szoftverre, illetve műszaki támogatással járul hozzá ahhoz, hogy a hallgatók a legfejlettebb tervezőmetodológiák területén szerezzenek mélyen megalapozott szaktudást. A hírnek a kétségtelenül nagy értékű, de valójában megszokott jelenségnek számító szponzoráláson túl az ad különös jelentőséget, hogy ezáltal új piacok nyílhatnak meg a válságban lévő magyar elektronikai ipar előtt.

Munkában, otthon, szabadidőnkben észrevétlenül is elektronikai eszközök sokasága vesz körül bennünket. A mobiltelefonok, számítógépek, személyautók és egyéb nélkülözhetetlen „kellékeink” lelkét integrált áramkörök (IC-k vagy ismertebb nevükön chipek) adják. A chip valójában szilíciumlapkán kialakított, 50–100 nanométer méretű vezetékek és áramköri alkatrészek (diódák, tranzisztorok) bonyolult hálózata. Ezeket a chipeket ma már számítógépes programrendszerekkel tervezik, és működésüket még a termelés előtt szimuláció segítségével ellenőrzik a világ legkeresettebb hardvermérnökei.
Az IC-k rendkívül költséges fizikai előállítása, tokozása és tesztelése hatalmas tőkebefektetést és sok esetben a hazainál jóval olcsóbb munkaerőt igényel. Éppen ezért a teljes világtermelés néhány gyárba összpontosul. Ezen a területen Magyarország nem válhat versenyképessé. Az elektronikai eszközök előállításának kevésbé tőkeigényes folyamatai (pl. összeszerelés) jelen vannak, ennek központjai azonban egyre inkább a tőlünk keletre található, még olcsóbb munkaerő irányába tolódnak el. A mikroelektronika (bár helytállóbb lenne a nanoelektronika kifejezés) legnagyobb hozzáadott értéket biztosító területe, a fejlesztés az, amely hosszú távon is valódi alternatívát jelenthet Magyarország számára.

Annak ellenére, hogy a világ 10 legnagyobb EMS (Electronic Manufacturing Services, vagyis elektronikai gyártó) cége közül 7 rendelkezik magyar leányvállalattal, a nagy értékű elektronikai tervezőszoftverek hazai piaca jelenleg kicsi, hiszen ezek a vállalatok még nem fejlesztik nálunk termékeiket. Magyarországon jelenleg mindössze két cég foglalkozik magas szintű mikroelektronikai fejlesztéssel, az Integration Hungary és a Duolog Technologies. Hazánk ebből a szempontból nemcsak a világtrendekhez, de a régióban tapasztalható folyamatokhoz képest is lemaradt. Csehország, Lengyelország, Románia és Oroszország például már régóta felismerte az elektronika, illetve a mikroelektronika fejlesztésében rejlő nemzetgazdasági potenciált, és komoly erőfeszítéseket tesz a csúcstechnológiájú integrált áramkörök tervezésének fellendítésére.
Joggal merül fel a kérdés, hogy mi hiányzik a magyar mikroelektronikai iparból. Évente 10-20 hallgató végez a BME Elektronikus Eszközök Tanszékén. Jelenleg 3-7 főre van valós kereslet a hazai munkaerőpiacon, ezért a végzősök 15-20 százaléka elhagyja a szakmát, a többiek pedig külföldön találnak munkát. Mégsem mondhatjuk, hogy túlképzés van ezen a területen, ugyanis évente több vállalat is próbálkozik fejlesztőközpont kialakításával. Az általuk igényelt évi 50-150 főnyi magasan képzett szakembert azonban a felsőoktatás jelenleg nem tudja biztosítani. Valódi problémát nem is annyira a mikroelektronikai mérnökök alacsony száma jelent (átképzéssel és felnőttképzéssel ez megoldható lenne), hanem a gyakorlati képzés korszerűtlensége. A hazai villamosmérnököknek diplomájuk megszerzése után további külföldi tréningekre lenne szükségük ahhoz, hogy a piac számára releváns tudást szerezzenek.

A sokszor emlegetett magas színvonalú oktatás a villamosmérnökök képzésében is jelen van, a gyakorlati kurzusokhoz nélkülözhetetlen szoftveralkalmazások és tananyagok, valamint a folyamatos műszaki támogatási szolgáltatások viszont túl költségesek, így támogatás nélkül elérhetetlenek a felsőoktatás számára.
A külföldi mikroelektronikai fejlesztőcégek piacra lépése tehát eddig elsősorban az ezen a területen is jól képzett mérnökök hiánya miatt hiúsult meg.
A Mentor Graphics jóvoltából a Műegyetemen megnyíló labor áttörést jelenthet az egész iparág fejlődésében, hiszen csakis a magasabb hozzáadott értéket képviselő tervezői tevékenység biztosít valódi vonzerőt a külföldi befektetőknek, pótolva az egyre inkább keletre tolódó bérgyártást.
Minden év szeptemberében 4000-nél is több hallgató kezdi meg tanulmányait a BME-n, ahol Magyarország legmagasabb színvonalú elektronikai rendszertervező-képzése folyik. Rencz Márta professzorasszony, a BME Elektronikus Eszközök Tanszékének vezetője örömmel jelentette be, hogy a támogatás új perspektívákat nyitott számunkra az integrált áramkörök tervezésének oktatása területén.
A megfelelően felkészített, a legkorszerűbb tervezőeszközök használatára megtanított hallgatók az egyetem elvégzése után a hazai elektronikai piacon helyezkedhetnek el. Magyarország előtt most először nyílt meg a lehetőség arra, hogy felvegye a versenyt a környező országokkal, és magára vonja a magas hozzáadott értéket és csúcstechnológiát képviselő külföldi mikroelektronikai fejlesztők figyelmét. A multinacionális cégek helyi k+f központjai kedvező hatással lesznek a kis- és közepes hazai fejlesztőcégekre is. Így hosszú távon Magyarország a régió egyik hajtóerejévé válhat.

A világ három legnagyobb számítógépes elektronikai tervezőrendszer-fejlesztője között jegyzett, 1981-ben az Egyesült Államokban alapított Mentor Graphics elektronikai hardver- és szoftvertervező megoldásokat gyárt. Több száz alkalmazása – többnyire csoportosan futtatva – különböző elektronikai termékek (például mobiltelefonokban lévő chipek, számítógépekben működő alaplapok vagy gépkocsikban lévő elektronika) megtervezésére és szimulációs tesztelésére alkalmas.
Másfél évvel ezelőtt jött létre a Mentor Graphics Magyarország Kft., amely a kereskedelemi tevékenység mellett ma már fejlesztést is végez. Jelenleg például magyar mérnökcsapat fejleszti a cég járműkommunikációs tervezőrendszereit.
Az anyavállalat Higher Education Programjával (HEP) segíti a helyi tudásközpontok kialakítását. A vállalat 1985 óta működő programja révén 49 országban több mint 1100 egyetemmel és főiskolával áll kapcsolatban.

A most pártfogásba vett BME laborja a tervek szerint az egész régió legkiválóbb mérnökeinek központjává válik. A szoftverfelajánláson túl a Mentor Graphics műszaki támogatást, oktatási anyagokat és ösztöndíjprogramot nyújt a BME-nek, amellyel az egyetem korszerű analóg és vegyes jelű IC-tervező oktató- és kutatóprogramokat indít el szeptembertől. A Mentor Graphics átvállalja továbbá a kurzusok megtartásának és fejlesztésének kiadásait is, valamint hozzájárul a két labor eszközállományának fenntartási költségeihez.
A Mentor Graphics a jövőben több programot is tervez a magyar hardver-, illetve hardver közeli szoftverfejlesztő mérnökök magas szintű továbbképzésére. Ennek hatására versenyképesebbé válhat az ország elektronikai fejlesztő ipara, részben magyar kis- és középvállalatok, részben a képzett munkaerő miatt idetelepülő high-tech fejlesztőcégek által.



Villamosmérnökök a XXI. században

Az elmúlt néhány évtizedben óriási fejlődésen ment keresztül az informatika világa, ami hatással volt a villamosmérnökök munkájára is. A korszerű elektronikai fejlesztés ma már kizárólag számítógéppel történik. A modern tervező- és szimulációs programok használata nélkülözhetetlen, hiszen a tervezés elején megfogott hibák jelentősen lerövidíthetik a fejlesztési ciklust. Az alkalmazások sokasága ugyanakkor megköveteli a mai hardvermérnököktől, hogy széles körűen ismerjék a releváns metodológiákat.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának Elektronikus Eszközök Tanszékén képezik azokat a mérnököket, akik a jövő chipjeit tervezik majd, így a magyar mikroelektronikai ipar jövője is múlik azoknak a mérnököknek a szaktudásán, akik mostanában hagyják el az intézmény kapuit.
A tanszék legjelentősebb oktatási területe a hardver- és szoftvertervezés, valamint a közvetlenül félvezetőre történő áramkörtervezés, illetve a legyártott áramkörök bemérése, tesztelése. A hallgatók munkájuk során HDL (Hardwer Design Language) nyelvű leírást készítenek. Ebből a leírásból a tervezőrendszer már gyártható chiptervet, úgynevezett IC-layoutot vagy kész, programozható áramkörökbe égethető kódot állít elő.
Az előbbieket – amennyiben lehetőség van rá – európai multiprojekt-chipszolgáltatóknál gyártatják le, utóbbiakat pedig maguk a hallgatók égetik be a lapkába. Végül az elkészült egységet bemérik, és tesztelik.
A tanszék további kutatási területe a chipek és tokozásuk hőmérsékleti vizsgálata, hőtérképek felvétele, hőmérsékleti hatások vizsgálata, termikus tesztstruktúrák és áramkörök tervezése, nagy teljesítményű világító diódák (LED-ek) vizsgálata.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció