Számos előnyük mellett az ingyenes licencĹą szoftverek használatával, a szervezet méretétől függően akár több tízmillió forintot is megspórolhatnak a cégek. Érdemes tehát egy IT rendszer kiépítésénél vagy bővítésénél megfontolni a szabad licencĹą szoftverrendszerek használatát, hangzott el a Kelly Services Hungary IT üzletágának szemináriumán 2010. április 8-án.

Egy kis történelem

A nyílt forráskódú szoftverfejlesztéssel összefüggő első nagyobb ismert projekt Richard M. Stallman nevéhez fĹąződik: a GNU (GNU’s Not Unix) célkitĹązése egy Unix-szerĹą operációs rendszer létrehozása volt, ami azonban plattformfüggetlen, és szabadon terjeszthető, hiszen az addigi disztribúciók nagygépes, erősen plattformfüggő, és meglehetősen drága szoftverek voltak. A másik híres, e projekthez szorosan kapcsolódó nyílt forráskódú szoftver a Linux, mely 1991-ben indult hódító útjára.

Projektek, modellek

A licencköltség optimalizálásán túl természetesen számos kérdés felmerül egy szabad szoftverekre való migrálás során. A különböző migrációs stratégiákról is beszélt előadásában Hargitai Zsolt, a Novell üzletfejlesztési vezetője. A szakértő által említett tipikus projektek között található az OpenOffice szabad irodai szoftvercsomagra való átállás, de az sem ritka, hogy a Linux disztribúciók testreszabhatóságára és skálázhatóságára építve teljes vállalati rendszereket cserélnek Linux-alapúra. A Novell előadója a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztési modelljét is bemutatta. Kezdetben sok, egymástól független nyílt forrású projekt fut, amiket aztán egyes informatikai cégek ingyenes disztribúciókba rendeznek. Egy-egy ilyen disztribúció a legfrissebb fejlesztéseket tartalmazza, és átlagosan 6-8 havonta újul meg. Egy verzió támogatása nagyjából két év.

Ingyen, de mégsem

Vajon miért van értelme fizetni azért, ami - amihez hasonló - egyébként ingyenesen is elérhető? Az ingyenes disztribúcióhoz képest robosztusabb és biztonságosabb az ún. vállalati disztribúció. Ebben jól bevált, hosszabb ideje tesztelt alkalmazások és komponensek találhatóak, valamint a vezető hardver és szoftvergyártók hivatalosan is támogatják. Az előadásból megtudhattuk, hogy a vállalati disztribúciókhoz (SUSE ,Red Hat) olyan plusz szolgáltatások tartoznak a kiadó oldaláról, mint a teljes körĹą dokumentáció, a lokalizáció, az oktatás megszervezése, az átjárhatóság, testre szabás biztosítása stb. Bár új változatok ritkábban, jellemzően másfél évente jelennek meg, az sem elhanyagolható szempont, hogy egy-egy változatot a kiadó sokkal tovább (a Novell például a SUSE Enterprise-t 7 évig) támogat. A nagy szoftverfejlesztő cégek ugyanakkor a közvetlen vállalati disztribúciók értékesítésén túl további előnyökhöz is jutnak a szabad szoftverek támogatásával. Példának lehet említeni a Google-t, amely a Firefox projekt támogatásával elérte, hogy a böngészőben az ő keresője legyen az alapértelmezett kereső. Az sem ritka, hogy az ingyenes disztribúciókhoz fizetős komponenseket, upgrade-eket fejlesztenek. Tény továbbá, hogy egy-egy területen uralkodó szoftvercsomaggal konkurálni nagyon kockázatos projekt bármely szoftvercég számára. Helyette azonban jól mĹąködő üzleti modell lehet, ha támogatnak egy olyan projektet, amely nyílt forráskódú projekt keretében valósítja meg ugyanazt a szolgáltatást.

A Kelly IT Resources, a világ vezető emberi erőforrás megoldásokat kínáló vállalatainak egyikeként az áprilisihoz hasonló szemináriumok szervezésével megfelelő fórumot biztosít a szakma képviselői számára a legaktuálisabb, legérdekesebb témák megvitatására, valamint lehetőséget teremt a szakmai kapcsolatépítésre.