Tudás mérésére szolgáló eszközrendszert fejlesztenek Szegeden

Akár már az iskola első éveitől használható számítógépes tesztrendszer fejlesztésén munkálkodnak a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportjának munkatársai: a módszerrel gyorsan, hatékonyan mérhető az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tudás. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló TÁMOP program keretében az olvasás-szövegértés, a matematika és a természettudomány tudásának folyamatos mérésére alkalmas eszközrendszert dolgoznak ki.

- Ma már nagyon sokféle célra használunk teszteket az iskolában. A legismertebbek az országos vagy nemzetközi felmérések, azonban ugyanilyen fontos lenne a tanulók fejlődésének követésére alkalmas eszközök rendszeres iskolai használata is. Ez utóbbi például lehetővé tenné, hogy egyes fejlődési lemaradásokat időben felismerjünk, és személyre szólóan segítsük a tanulók haladását. A papír alapú tesztek előállítása, iskolákba való eljuttatása, a megoldások számítógépen rögzítése azonban igen komoly költséget jelent, és az eredmények csak hosszabb idő után jutnak vissza az érintettekhez - fejtette ki az MTI-Press kérdésére Csapó Benő professzor, a kutatócsoport vezetője. - Egy ilyen számítógépes tesztrendszer felépítése összetett munka. A technikai apparátus felépítésén túl feladatok ezreivel kell feltölteni. Azonban miután elkészült, nagyon sok iskolát, tanulót tud folyamatosan kiszolgálni. A diagnosztikus mérőrendszer nem a hagyományos értelemben vizsgáztat, hanem megmutatja, hogy az egyes tanulók hol tartanak a tananyag elsajátításában, miképpen tudják a tanultakat más területeken vagy későbbi tanulmányaikban alkalmazni, és hogyan alakulnak azok a kritikus készségek, gondolkodási képességek, amelyek a későbbi harmonikus fejlődéshez nélkülözhetetlenek.

 A szegedi kutatók két éve dolgoznak a Luxemburgi Egyetem Henri Tudor Kutatóközpontjának munkatársaival együttműködve az ott kifejlesztett TAO - Testing Assisté par Ordinateur – elnevezésű online tesztelő szoftver adaptálásán. A program a mérések technikai hátterét biztosítja, a szegedi szakemberek a magyar nyelvi modul elkészítése után, jelenleg a rendszer feladatokkal való feltöltését és finomhangolását végzik.

 A számítógépes mérőrendszer hatékony működtetéséhez további kutató-fejlesztő munkára van szükség. Ki kell dolgozni azokat az elméleti modelleket, tartalmi kereteket, amelyek leírják a tanulók fejlődési folyamatait. Ezen most egy külföldi kutatókkal megerősített munkacsoport dolgozik. Az elméleti modellek alapján készülhetnek el a tesztfeladatok, amelyeket először a hagyományos módon, papíron is ki kell próbálni, be kell mérni. Ezt követheti a számítógépre való átültetés, majd a kétféle médium eredményeinek összehasonlítása. - Nyilvánvalóan akkor mondhatjuk csak, hogy a rendszer jól mér, ha a kétféle eszközzel megközelítően ugyanazt az eredményt kapjuk - magyarázta Csapó Benő.

Több ezer kérdés

 A nem megfelelően mérő feladatok kiszűrésére, korrekciójára több adatfelvételi ciklusban kerül sor. Hasonló alapossággal meg kell vizsgálni, miképp feleltethetők meg a számítógépes rendszerrel mért készségek a valós problémák megoldásának, és milyen a rendszer előrejelző ereje. Ezeket a kérdéseket többéves követéses vizsgálatok alapján lehet megválaszolni, és folyamatos fejlesztéssel lehet elérni, hogy a tesztek pontosan azt mérjék, aminek mérésére tervezték őket.

 A papíralapú feladatlapok tíz-húsz, legfeljebb ötven kérdést tartalmaznak, a számítógépes tesztrendszereket ezzel szemben lényegesen több, tantárgyanként akár több ezer kérdéssel töltik föl. Ezáltal lehetővé válik, hogy minden diák saját szintjének megfelelő feladatsort kapjon: ha helyesen válaszol egy kérdésre, akkor a következő feladat nehezebb, ha téved, könnyebb lesz. Természetesen ahhoz, hogy végül mégis minden tanuló tudását ugyanazon a skálán lehessen kifejezni, bonyolult matematikai modellekre épülő, kifinomult adatelemzési technikákra van szükség.

 A magyar tesztrendszer fejlesztésén számos szakember - köztük a kutatócsoport több mint tíz munkatársa és közel ugyanennyi külföldi vezető kutató - dolgozik. A részletes mérési standardok létrehozását és a feladatok elkészítését száznál is több gyakorló pedagógus - például tanítók, fizikát, biológiát vagy kémiát oktató tanárok - végzik. Gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok segítenek abban, hogy a rendszert a sajátos nevelésigényű tanulók is használhassák. Informatikai szakemberek pedig a feladatok a számítógépes környezetbe való átültetését támogatják.

 Bár a rendszer később hangok és ábrák, valamint speciális interfészek segítségével óvodások számára is használható lesz, a magyar változat jelenleg a már olvasni tudó gyerekek számára készül. Fontos szempont azonban a készségek és képességek fejlődésének korai támogatása, ezért a munka az első hat évfolyamra koncentrálódik. A tesztrendszer "tesztelését" országos reprezentatív mintán végzik a szegedi kutatók mintegy kétszáz iskola közreműködésével.

 A diákok az ország különböző pontjain levő iskolákból az ottani számítógépen dolgozva jelentkeznek be a kutatócsoport szerverére, megoldják a feladatokat, és viszonylag rövid idő után visszakapják az eredményeket. Ha kiépül a rendszer, már az első stádiumban is a fejlődés közel tíz vetületéről szolgáltathat visszajelzést, megmutatva, hol tart a tanuló a kitűzött követelményekhez viszonyítva, hol tart az átlaghoz képest, és ami talán a legfontosabb, mennyit fejlődött az előző mérés óta.

Csapó Benő elmondta, egy ilyen diagnosztikus rendszer teljes kiépítése hosszú folyamat, akár hat-nyolc évig is eltart. A tananyaghoz köthető feladatokat ugyanis a tanulók csak bizonyos időszakokban oldhatják meg, a feladatok nehézségének pontos meghatározásához is elengedhetetlen, hogy a bemérésekre mindig a tanév azonos szakaszában kerüljön sor. Időre van szükség annak tapasztalati megállapításához is, hogy mely készségterületek mérésének van nagyobb jelentősége a későbbi fejlődés szempontjából. A legfontosabb azonban az, hogy a gyakorló pedagógusokkal együttműködve kialakuljon a rendszer működtetéséhez nélkülözhetetlen tudásbázis.
 

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció